A projekt célja a Kárpátalján otthon maradt közösségek életkörülményeinek filmes eszközökkel történő feltárása, rögzítése és minél szélesebb közönséghez való eljuttatása. Az utóbbi években a magyarországi hírdásokban is olvashattunk-hallhattunk a hazájukat időszakosan elhagyó ukrajnai vendégmunkásokról. Köztük tízezerszámra kárpátaljai magyarokról. Ugyanakkor mindezidáig elenyésző figyelem irányult a migráció hátországára, vagyis annak feltárására, hogy kik alkotják az otthon maradt közösséget, hogyan érinti a rekord méretű migráció a családokat, a települési közösségeket? Hogyan szervezik meg a helyben maradtak a családtagok a gyermekek, az idősek, a falu ügyes-bajos dolgainak továbbvitelét? Holott elsődleges fontosság lenne feltárni, hogy az aktív korú népesség tartós, és most már évek óta normává vált távolléte hogyan hat a gyermekeikre, milyen terhet ró az idősekre? A férfi munkaerő hiányában hogyan oldható meg a nehéz fizikai munkát igénylő munkák elvégzése? És mindezen körülmények mellett hogyan tarthatók össze a családok és a közösségek? Kik segítik a családokat és mivel, hogyan? Milyen kezdeményezések segíthetik a hétköznapi életben és hosszabb távon a közösség megmaradását?
- Támogató: Magyar Művészeti Akadémia
- Gyártó: Civil Művek Egyesület
- Rendező: Erőss Ágnes, Takács Mária
- Gyártásvezető: Timár Magdi
A projektből elkészült egy 36 perces dokumentumfilm, amelynek címe Nem kellett már Lenin. Ez a szórvány magyar közösségek a rendszerváltás előtti és utáni életébe enged bepillantás. Gyertyánligeten 1774 óta működött egy vasgyár, amely 1991-ig biztos megélhetést és kiszámítható életpályát jelentett 1500 helyi és környékbeli lakosnak. A gyár bezárásával elindult a helyi népesség tömeges külföldi munkavállalása. Mindez komoly kihívást jelent az ott élő mintegy 300 fős magyar közösség megmaradása szempontjából. A dokumentumfilm megosztott fődíjat kapott a VII. Kós Károly Népismereti filmszemlén.
Készítettünk egy 5 perces rövidfilmet Születtünk mint magyarok címmel, amely azt mutatja meg, hogy a gyertyánligeti szórvány magyar közössége a rendszerváltás után hogyan hozta létre, miként teremtette újjá és intézményesítette a magyar nyelvhasználat színtereit. A rövidfilmmel külön díjat nyertünk a IV. Magyar Kulturális Filmek fesztiválján
- Támogató: Magyar Művészeti Akadémia (projektszám: 0139-MMA-19-P)
- Gyártó: Civil Művek Egyesület
- Rendező: Erőss Ágnes, Takács Mária
- Gyártásvezető: Timár Magdi
A kutatás célja a kárpátaljai magyar szórvány asszimilációjának vizsgálata, azaz annak feltárása, hogy milyen mechanizmusok vezetnek a szórványban élő egyének és közösségek életében asszimilációhoz, és mely tényezők gátolják azt. A kutatás feltárta a szórvány demográfiai helyzetét, valamint áttekintést adott az etnikai identifikációt és szocializációt befolyásoló egyéni döntésekről. Vizsgálta továbbá, hogy a magyar állam nemzetpolitikája hogyan befolyásolta/befolyásolja a szórványmagyarság etnikai identifikációját és az etnikai szocializáció egyes lépcsőit.
- Kezdeményező: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosság
- Támogató: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
- A projekt koordinátora: Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktoranduszok Szervezete, Beregszász
- Résztvevő kutatók és szakmai intézmények:
- II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Földtudományi és Turizmus Tanszék, Beregszász (Molnár József)
- Magyar Tudományos Akadémia CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest (Tátrai Patrik, Kovály Katalin, Erőss Ágnes)
- Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Budapest (Ferenc Viktória, Rákóczi Krisztián)
- Orosz Sándor, projekt-koordinátor, fotós, aki elsősorban a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét érintő tudományos kutatásokban vesz részt
- A projekt szakmai megvalósítása: 2018. április 1. – november 30.
- Eredmények közlése:
Tátrai P. (2020): A kárpátaljai magyar szórvány kutatása. REGIO, 28. 1. 5-34.
Tátrai, P - Molnár, J. (2020): Az asszimiláció „helye” a kárpátaljai szórvány népesség fejlődésében, recens demográfiai jellemzőiben. REGIO, 28. 1. 35-69.
Tátrai, P - Erőss, Á - Kovály, K. (2020): „A görögök magyar nyelvű ukránok.” Az etnikai identifikáció és kategorizáció változó mintázatai a kárpátaljai magyar szórványban. REGIO, 28. 1. 106-137.
Erőss Á. (2020): Akik maradtak: pillanatfelvétel az otthon maradt közösségekről a kárpátaljai magyar szórványban. REGIO, 28. 1. 138–170.
Kovály Katalin − Ferenc Viktória (2020): „Össze vagyunk mi itt keveredve”: etnikailag és felekezetileg vegyes családok döntési stratégiái a kárpátaljai magyar szórványban. REGIO, 28. 1. 70–105.
Tátrai P. (2020): A kárpátaljai magyar szórvány típusai, tagolási lehetőségei. KISEBBSÉGI SZEMLE 5.3. 7–31.
Erőss Á. - Váradi M. M. - Wastl-Walter, D. (2020): Cross-border migration and gender boundaries in Central Eastern Europe – female perspectives. MIGRATION LETTERS 17.4. pp. 499-509.
Erőss, Á - Ferenc V - Kovály K - Orosz S - Tátrai, P. (2020): Helyzetkép a kárpátaljai magyar szórványról. In: Ferenc, V; Kovály, K. (szerk.): Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után. Budapest, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 89-133.
A SUMMA 2017 kutatás fő célja a kárpátaljai magyar közösség számának, települési megoszlásának, egyes fontosabb demográfiai jellemzőinek, valamint külföldi munka- és tanulási célú migrációjának a felmérése volt. A reprezentatív kutatás Kárpátalja 111 magyarlakta településén 312 mintavételi ponton zajlott. A felmérésbe közel 22 ezer magyar nemzetiségű lakos, a magyarok 2001-es létszámának hetede került be. A kérdezőbiztosok az adott mintavételi pont összes háztartásában rákérdeztek a háztartás minden lakosának nemére, korára, nemzetiségére, anyanyelvére, felekezetére, legmagasabb iskolai végzettségére, fő foglalkozására, az 1 hónapot meghaladó külföldi tartózkodás hosszára és helyére, valamint a legutóbbi népszámlálás időpontjában az életvitelszerű tartózkodási helyére.
- Kezdeményező: Kárpátaljáért felelős kormánybiztosság
- Támogató: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
- A projekt koordinátora: Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktoranduszok Szervezete, Beregszász
- Résztvevő kutatók és szakmai intézmények:
- II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Földtudományi és Turizmus Tanszék, Beregszász (Molnár József)
- Magyar Tudományos Akadémia CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest (Tátrai Patrik, Kovály Katalin, Erőss Ágnes)
- Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Budapest (Ferenc Viktória, Rákóczi Krisztián)
- A projekt szakmai megvalósítása: 2017. április 1. – november 30.
- Eredmények közlése:
Tátrai P. – Molnár J. – Molnár D. I. – Kovály K. – Erőss Á. – Ferenc V. – Rákóczi K. (2018): A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására. METSZETEK, 7.1. 5-29.
Tátrai P. – Molnár J. – Kovály K. – Erőss Á. (2018): A Kárpátaljai magyarok lélekszáma és a népesedésüket befolyásoló tényezők a SUMMA 2017 felmérés alapján. KISEBBSÉGI SZEMLE, 3. 3. 7–31.
Tátrai P. – Molnár J. – Kovály K. – Erőss Á. (2018): Changes in the Number of Hungarians in Transcarpathia Based on the Survey ‘SUMMA 2017’. HUNGARIAN JOURNAL OF MINORITY STUDIES 2. 103-135.
Tátrai, P - Molnár, J - Kovály, K - Erőss, Á. (2020): SUMMA 2017: a kárpátaljai magyarok demográfiai felmérése. In: Ferenc, V; Kovály, K. (szerk.): Kárpátalja mozgásban: társadalmi változások és interetnikus viszonyok az Euromajdan után. Budapest, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 21-51.
A kárpátaljai magyarság demográfiai felmérése (pdf)