MTA FKI | Könyvtár - új kiadványok

Kocsis Károly - Tátrai Patrik (szerk.): A Kárpát-Pannon térség változó etnikai arculata = Changing ethnic patterns of the Carpatho-Pannonian area. Budapest, MTA CSFK FTI, 2012. 27 p. + 10 térk. 3500 Ft

Az OTKA támogatásával, az MTA CSFK Földrajztudományi Intézetében (egy közel negyed évszázadnyi előzetes kutatás eredményeként) elkészült és a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti K.N.Kft. által kinyomtatott atlasz a Kárpát-medence és szomszédsága, tehát a közel félmillió km 2 kiterjedésű, 60 millió lakosnak otthont adó, 12 országot érintő Kárpát-Pannon-térség népessége etnikai arculatának fél évezredes változását mutatja be települési részletességgel. A több mint 34 ezer városra, községre, 9 történelmi időpontra (1495, 1784, 1880, 1910, 1930, 1941, 1960, 1990, 2001), továbbá településenként és időpontonként kb. 12-14 etnikumra vonatkozó hatalmas adatbázis tette lehetővé a fentiekben említett etnikai atlasz összeállítását, mely három szerkezeti egységből áll. Az 1:500.000-es méretarányú főtérképen népességarányos kördiagramok érzékeltetik az ezredforduló népszámlálási adatokra alapozott etnikai viszonyait. Az 1:2.200.000-es méretarányúmelléktérképeken az etnikai térszerkezet változásai láthatók kilenc időpontban (1495, 1784, 1880, 1910, 1930, 1941, 1960, 1990, 2001). A mű harmadik egysége a magyar és angol nyelvű, táblázatos formában a legutóbbi (2011-es) népszámlálások ismert adatait is magában foglaló térképmagyarázó, amely az elmúlt fél évezred etnikai földrajzi folyamatait vázolja. Bővebben...

A mű a Magyarországon még szinte ismeretlen kritikai földrajzi irányzat, a legal geography eredményeire építve a normák és a tér viszonyrendszerét tárgyalja, valamint kísérletet tesz a területi folyamatok és szabályok kapcsolatának, a területi szabályozás lehetőségeinek és korlátainak feltárására. A könyvben összefoglalt kutatások igyekeznek választ adni arra, hogy milyen normatív viszonyok hozzák létre és alakítják a társadalommal összefüggő földrajzi teret és a területi folyamatokat, valamint melyek lehetnek azok az eszközök, amelyek segítségével a területi egyenlőtlenségek kezelhetők. A legal geography és a cselekvéselmélet eredményeinek felhasználásával, az ezekből levont logikai következtetések segítségével, valamint az esettanulmányokban bemutatott példák elemzésével igazolható a kezdeti hipotézis: a normák téralkotók, a tér, azon belül a földrajzi tér a különböző szabályok által meghatározott, nem különíthető el egymástól a normatív és a területi dimenzió. A jogi és a jogon kívüli szabályozórendszerek teret létrehozó és alakító tulajdonságuknál fogva meghatározzák a térszerkezetet.

A könyv célja ezek alapján annak feltárása, hogy a normák, azon belül a jogszabályok milyen mértékben képesek alakítani a társadalom és a gazdaság területi folyamatait, másrészt igyekszik felvázolni a globalizáció keretei közötti hatékony területi szabályozás szükségességét és lehetőségeit. A munka a térelmélettel és a földrajzi tér mibenlétével foglalkozó kutatók mellett elsősorban a terület- és településfejlesztés szakemberei számára fogalmaz meg következtetéseket, a tudományos szférából a gyakorlat felé közvetít adaptálható gondolatokat. Tartalomjegyzék letöltése

A katasztrófák általában nem szándékosan, hanem véletlenül, spontán következnek be, ám a legtöbbször kapcsolatba hozhatók emberi mulasztásokkal és az előrelátás hiányával. Ahhoz, hogy a természeti eredetű vagy emberi gondatlanság nyomán bekövetkező elemi csapások várható hatásaira felkészülhessünk, ellenük hatékonyan védekezhessünk, fenyegetésük idejének és helyszínének minél pontosabb feltérképezésére és lehetőség szerinti előrejelzésére van szükség.

Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet - más hazai földtudományi kutatóhelyekkel karöltve - évtizedek óta hatékonyan foglalkozik a magyarországi árvizek, a felszínmozgásos folyamatok (földcsuszamlások, bánya- és folyópartomlások, talajpusztulás) geomorfológiai és hidrogeográfiai okainak feltárásával, valamint az ember építette műtárgyak esetében bekövetkező katasztrófák (ilyenek többek között a veszélyesanyag-tározók gátjainak átszakadásai) természetföldrajzi és antropogén eredetének vizsgálatával.

A szakkönyvekben, tanulmányokban, szakértői jelentésekben részben már napvilágot látott tudományos eredményeket összefoglaló és továbbfejlesztő, valamint a földrengések elleni védekezés stratégiai kérdéseit is bemutató kötet célja kettős. Egyrészt megismertetni a széles olvasóközönséget a hazai földtani veszélyforrásokkal és a „katasztrófaföldrajzi” kutatások legfontosabb eredményeivel. Másrészt felhívni a figyelmet arra, hogy a súlyos anyagi károkat okozó természeti folyamatok és események kiváltó okainak feltárásával a földtudományi (azon belül különösen a geomorfológiai) kutatások stratégiai szerepet játszhatnak e katasztrófák megelőzésében és a keletkező károk mérséklésében. Tartalomjegyzék letöltése

During the last twenty years the erstwhile Soviet bloc countries in Central and Eastern Europe (CEE) have taken distinct routes in post-socialist development, wherein the national trends and internal regional processes proved to be in deep contrast. Responses to the challenges of the global economic crisis also varied, repeatedly brought to the surface long existing regional issues, structural problems and ethnic conflicts.

Human geographers are divided in the assessment of the shifts that occured during the past twenty years and the exchange of experience is vital for finding adequate answers to the new challenges. In order to provide a forum for discussion the Geographical Research Institute Hungarian Academy of Sciences with the generous support of the International Visegrad Fund Small Grant Programme organized a conference in order to induce the revival of contact between the institutes of geography of Visegrad Countries and their Western and Eastern neighbours.

Present volume is a selection of presentations aiming to provide a deeper insight in socio-economic processes and their interpretation from geographical aspects taking place in the broader region of CEE countries. Tartalomjegyzék letöltése

Az egészségturizmusban való részvétel tipikusan a minőségi élet, a jólét velejárója. Akár azért utazunk, hogy az egészségünket megőrizzük, akár azért, hogy egy betegségből felgyógyuljunk, objektív és szubjektív megközelítésben egyaránt növeljük az életminőségünket. Az egészségturizmus természetesen nemcsak az utazók, hanem a vendéglátók életminőségének javulását is szolgálja. Azokon a településeken, amelyeken egészségturisztikai szolgáltatók működnek, egyrészt a munkahelyek biztosítása, másrészt a települési környezet minősége, harmadrészt maguknak a szolgáltatásoknak az igénybevétele révén növelhető a helyiek életminősége.

A hazai tudomány a politikai szándék megjelenésével párhuzamosan kezdett a turizmus - kitüntetetten az egészségturizmus - és az életminőség kérdéseivel foglalkozni. A kutatásokban az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet - együttműködve a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékével - oroszlánrészt vállalt. A könyv a 2007-2011 között az OTKA támogatásával lefolytatott vizsgálatok eredményeit adja közre. Kiadvány letöltése (13 MB)

Kocsis K. - Schweitzer F. (szerk.): Magyarország térképekben. Budapest, MTA FKI, 2011. 248 p. 3000 Ft

Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet regionális atlaszsorozatának keretén belül megjelent „Magyarország térképekben” (csakúgy, mint angol nyelvű változata, a 2009 végén napvilágot látott „Hungary in Maps”) a maga nemében egyedülálló kiadvány, hiszen egyesíti a Magyarországról eddig megjelent országismertető könyvek és atlaszok erényeit. A gazdagon illusztrált műben 38 földrajzos, földtanos, geofizikus, meteorológus, botanikus, zoológus, talajtanos, energetikus, közgazdász és más tudományterületek képviselői nem csupán napjaink Magyarországáról, a világban elfoglalt helyünkről nyújtanak átfogó képet, hanem a magyar állam történeti fejlődéséről és általában a természeti-társadalmi környezetünk múltbeli alakulásáról is.

Az ország magyar nyelvű „névkártyájának” is tekinthető atlasz olyan időszerű, társadalmunk egészét foglalkoztató témákat mutat be 200 térkép, ábra és 57 táblázat segítségével, mint az állami és etnikai terület stabilitása és változásai; a természeti veszélyek, földrengések elleni védekezés; az árvízvédelem és a vízgazdálkodás; kiemelkedő nemzeti kincsünk, a különféle talajfajták megóvása és termőképessége; a természetvédelem; a hazai és a nemzetközi környezeti konfliktusok; a népességcsökkenés és az elöregedés; a munkanélküliség; a növekvő bevándorlás; a cigányság és a határainkon túli magyarok, valamint a hazai kisebbségek kérdése, a népesség politikai, választói magatartása; az egyes tájak tehetségeket kibocsátó és megtartó képessége; az urbanizáció trendjei; a piacgazdaságra való átállás gazdasági és társadalmi problémái, a privatizáció, a külföldi tőke beáramlása és a magyar tőkeexport, az energiaellátás és a villamosenergia-termelés kihívásai; a szolgáltatási ágazatokban megfigyelhető növekvő területi koncentráció; a turizmus nemzetközi versenyképessége és vonzótényezői.

Az átfogó, naprakész adatokat szolgáltató mű gyakorlati használhatósága mellett nemcsak a kormányzati munkát segíti, hanem a hon- és nemzetismeretnek, a modern köz- és felsőoktatásnak is jó szolgálatot tesz. Az elvégzett kutatások kiváló előtanulmányul szolgálnak a Magyarország nemzeti atlasza tervezett új, immár harmadik, ezúttal is az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet által irányítandó kiadásához. Bővebben... tartalomjegyzék és letöltés.

Kertész Á. (főszerk.): Tájökológiai kutatások 2010 : IV. Magyar Tájökológiai Konferencia, Kerekegyháza, 2010. május 13-15. Budapest, MTA FKI, 2010. 294 p. 1500 Ft

A tanulmányok a kötetben szerzők szerinti ábécé sorrendben szerepelnek, a konferencián azonban több szekció keretében kerültek bemutatásra. A szekciók a tájökológia legfontosabb és legkorszerűbb kutatási irányzatait fémjelzik, így az előadások és a kötetben megjelent tanulmányok a következő témákra terjednek ki: a táj és a tájhasználat változása, a klímaváltozás szerepe, a vizes élőhelyek és árterek problémái, a tájökológia vízgazdálkodási vonatkozásai, a vegetáció és biodiverzitás kutatása, a kultúrtáj és védelme, a tájökológiai szemléletű tájépítészet és tájtervezés legújabb eredményei, a tájvédelem és a természetvédelem kérdései, az erdőgazdálkodási vonatkozások és tervezési módszerek.
Tartalomjegyzék letöltése

Michalkó Gábor: Boldogító utazás : a turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai. Budapest, MTA FKI, 2010. 119 p. 2000 Ft

„Amikor a turizmus és az életminőség kapcsolatáról kezdtem gondolkodni, beugrott egy kép: egy jól sikerült nemzetközi konferenciáról hazafelé, bőröndjeimet tolva kilépek a repülőtér tranzitjából, gyermekeim önfeledt mosollyal rohannak felém, és szeretetteljesen ölelnek magukhoz. Tudom, giccses, és első hallásra nem is túl tudományos, de ha sikerül megérteni a pillanat összetevőit, akkor jelentős lépést tettünk a turizmus és az életminőség szimbiózisának alaposabb megismerése felé.

A könyv annak a - Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal támogatott - 3 éves kutatási programnak a szélesebb közvélemény számára készült összefoglalója, amelynek témavezetőjeként az utazás és a boldogság (szubjektív életminőség) összefonódásának sajátosságait vizsgáltam. Geográfusként nem volt könnyű dolgom, mivel a téma a pszichológia, a szociológia, a közgazdaság- és a földrajztudomány határmezsgyéjén helyezkedik el, így a fogalomértelmezések olyan kavalkádjával kellett szembesülnöm, amely elkerülhetetlenné tette a probléma transzdiszciplináris megközelítését. A könyv elsősorban arra keresi a választ, hogy az utazás mekkora szerepet játszik a magyar társadalom életminőségének formálódásában, milyen mechanizmusokon keresztül válik az utazás boldogságfaktorrá, illetve hol helyezkednek el azok a turisztikai célterületek, amelyek képesek az utazó boldogságérzetét érdemben befolyásolni.

Mi végre mindezen erőfeszítés? Egyrészt a földrajztudomány dinamikusan fejlődő diszciplínája, a turizmusföldrajz további (innovativitását serkentő) munícióval való ellátása, másrészt a hazai és a határainkon túli magyar nyelvű turisztikai felsőoktatás szakirodalmának bővítése, harmadrészt a turizmuspolitikai szakembereknek szóló visszaigazolás: az életminőség turizmus révén megvalósítandó javítása megalapozott stratégiai célkitűzés.”
Elfogyott! A teljes kötet letöltése (.pdf, 4.6 MB)

A környezetgeomorfológia tudományterületének széles tematikájú palettáján egy új kutatási irány, a régészeti feltáró munkákat támogató geomorfológiai-őskörnyezeti vizsgálatok legújabb eredményeit kívánja a könyv a tudományos közvélemény és az érdeklődő olvasók elé tárni az Aquincum területén és a város tágabb környezetében végzett kutatások eredményeinek közreadásával.

Kutatásaink során igyekeztünk feltárni a természeti tényezőknek Budapest legrégibb történeti városmagja, a mai Óbuda, az egykori Aquincum római kori településszerkezetének kialakulásában játszott szerepét is. A rómaiak kitűnően felismerték a geomorfológiai adottságokban rejlő lehetőségeket és céljaiknak megfelelően használták fel a vizeket, az ártéri domborzat különböző felszíneit és a kőzeteket.

Éppen két évtizede, 1990-ben, megjelent egy sajátos műfajú könyv, ami külleme alapján a legkisebb feltűnést sem keltette a könyvpiacon: B5-ös formátum, két kötetben 1000 oldalt meghaladó terjedelem, zöld papírkötés, a térképek pedig inkább csak egyszerű vonalas grafikáknak voltak nevezhetők. Szóval semmi különös... és mégis: a Magyarország kistájainak katasztere címet viselő könyv - mert erről van szó - rövid időn belül szakmai bestseller lett, amit mi sem mutat jobban, mint hogy a szakmában szokatlanul magas példányszámban (2000 db) megjelent mű hamar elfogyott, s már az elmúlt évtized végén sem lehetett hozzájutni. Ugyanakkor az iránta való igény folyamatos volt.

A sokirányú igény és érdeklődés indította arra a könyvet megjelentető MTA Földrajztudományi Kutatóintézetet, hogy az újabb kutatások alapján, kibővítve, módszertanilag és tartalmilag korszerűsítve, új változatban jelentesse meg a művet. Az magától értetődő volt, hogy a kistájkataszter első kiadását sikerre vivő csapat legyen az új team magja. Jóllehet azóta eltelt két évtized, az eredeti gárda nagyobb része még ma is „hadra fogható”, így ők végezték az annak idején általuk írt fejezetek aktualizálását. A kistájkataszter 1990-es kiadása az akkori felfogást tükrözve erősen természeti földrajzi jellegű volt, a társadalomföldrajz lényegében hiányzott belőle. Az új kiadás ezen változtatott, az új leíró egységeket pedig szükségszerűen olyanok írták meg, akik az első változatban még nem kaptak szerepet. Új kutatókat kellett bevonni olyan esetekben is, amikor az eredeti szerző felhagyott szakmája művelésével. Így a mostani kistájkataszter közel 70 kutató közös munkájának az eredménye. Bővebben...

Tátrai P.: Az etnikai térszerkezet változásai a történeti Szatmárban. Budapest, MTA FKI, 2010. 242 p. 1500 Ft (Elmélet-módszer-gyakorlat ; 65.)

Az egykori Szatmár vármegye a Kárpát-medence északkeleti részén elhelyezkedő történeti régió, amely napjainkban három ország (Magyarország, Románia, Ukrajna) perifériáján helyezkedik el. Egyediségét a különböző vallású és nemzetiségű népesség rendkívüli keveredése adja. A kötet ezt a sokszínűséget, a régió komplex (a térségitől települési szintig hatoló) etnikai-vallási képét igyekszik bemutatni az etnikai földrajz eszközkészletével.

A mű első felében az elmúlt ezer esztendő népességszerkezeti változásait, az egyes nemzetiségek demográfiai jellemzőit, lélekszámuk változását és főképp az etnikai térfolyamatokat követhetjük nyomon. Fontos szerepet kap napjaink etnikai szerkezetének és a recens folyamatoknak a vázolása, melyek alapján a szerző megkísérel trendeket, tendenciákat felállítani a jövőre nézve.

A könyv második fele a terepi kutatásokat mutatja be, amelyek segítségével árnyalni lehet a hivatalos statisztikai adatok alapján kirajzolódó képet. Ebben a részben 18 szatmári falu és város etnikai és vallási szerkezete bontakozik ki, de megismerhetjük a vizsgált falvak lakosságának nyelvhasználati és nyelvismereti jellemzőit, valamint az etnikai elkülönülés és keveredés különböző mintázatait is. Kiadvány letöltése (1.3 MB), térképmellékletek letöltése (13 MB)

Kocsis K.-Schweitzer F. (eds.): Hungary in Maps. Budapest, GRI HAS, 2009. 211 p. 5250 Ft

'Hungary in Maps' is the latest volume in a series of atlases published by the Geographical Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences. A unique publication, it combines the best features of the books and atlases that have been published in Hungary during the last decades. This book provides a clear, masterly and comprehensive overview of present-day Hungary by a distinguished team of contributors, presenting the results of research in the field of geography, demography, economics, history, geophysics, geology, hydrology, meteorology, pedology and other earth sciences.

The 172 lavish, full-colour maps and diagrams, along with 52 tables are complemented by clear, authoritative explanatory notes, revealing a fresh perspective on the anatomy of modern day Hungary. Although the emphasis is largely placed on contemporary Hungary, important sections are devoted to the historical development of the natural and human environment as well. Bővebben... tartalomjegyzék és letöltés.

Vajon mit jelent az életminőség? Hogyan változtatja meg a lakónegyedek felújítása az ott élő emberek mindennapjait? Milyen hatásai vannak a városrehabilitációnak a helyi társadalom életminőségére? Hogyan változik a lakónegyedben élők elégedettsége és boldogsága a megújítási folyamatoknak köszönhetően? A kötet többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Székesfehérváron végzett esettanulmányok segítségével.

Azt a szerteágazó tevékenységet, amit Marosi Sándor az elmúlt közel hat évtizedben végzett, a jelen kötet nyilván nem tudja visszaadni. De nem is ez volt a cél: mindössze azt kívántuk érzékeltetni, hogy van közöttünk egy kolléga, aki sokat tett azért, hogy a hazai geográfia ott tart, ahol van, aki most 80 éves és nagyon megérdemel egy tisztelgő kötetet, ami egyúttal portré és pályakép.

A két lapból álló kiadványunk címoldalain Magyarország mai területének 1941-re és 2001-re vonatkozó, etnikai (2001) és anyanyelvi (1941) adatokon nyugvó térképeit mutatjuk be. A térképeken népességarányos kördiagramok révén a főbb etnikumok térbeli eloszlását és az aktuális közigazgatási beosztást kísérhetjük figyelemmel.

The latest (eighth) piece of our ethnic map series of the Carpathian Basin was an attempt to draft the changes that have taken place in the ethnic structure during the past five hundred years as well as to display its present state with the help of ethnic maps and a chart - in our case referring to the present-day territory of Hungary.

On the front pages of our work consisting of two sheets ethnic maps of the present-day territory of Hungary are displayed with the help of pie-charts, based on ethnic (2001) and mother tongue (1941) data. Population-proportional pie-charts provide information on the territorial distribution of the major ethnic groups and on the contemporary administrative division.

A Tolna megyei Bátaapáti közelében létesítendő felszín alatti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) biztonságos működtetése, a károsanyag-kibocsátások megakadályozása, valamint a telephely és környéke kedvező környezeti állapotának hosszú távú megóvása a tárolóhely üzemeltetőinek és a környék lakosságának közös érdeke.

Az épülő hulladéklerakó környezetbiztonsági szintjének feltárása érdekében több éves, a földtudományok számos területét (geomorfológia, geoökológia, botanika, meteorológia, hidrológia, talajerózió-kutatás stb.) érintő komplex vizsgálatok folytak a létesítményt magában foglaló Nagymórágyi-völgy területén és annak tágabb környezetében. Sor került a terület domborzati viszonyainak értékelésére, a terület geomorfológiai fejlődéstörténetének feltárására, továbbá erdősültségének és talajviszonyainak minősítésére. A vizsgálatok feltárták az épülő tárolóhely környékén tapasztalható talajpusztulás mértékét, értékelték az eróziós folyamatok hosszú távú felszínalakító szerepét és a vízfolyások medreiben történő nehézfém-feldúsulás jellemzőit. A kutatás kiterjedt a tömegmozgások által veszélyeztetett településrészek védelmének műszaki megoldásaira is.

A Bátaapáti NRHT környezetbiztonságát befolyásoló természeti tényező minden lényeges sajátosságát bemutató könyv a fenti kutatások eredményeiről nyújt összefoglaló áttekintést azzal a céllal, hogy a szakmai ismereteken túl széles körű tájékoztatást nyújtson a téma iránt érdeklődő olvasónak.

Since its first publication in 1964 the series Studies in Geography in Hungary has been the mouthpiece of Hungarian geography towards the international academic world. The 32 volumes that have been published since then reported regulary about the most important results of Hungarian researchers both in the field of physical and human geography.

The present 33rd volume of Studies, dedicated to the 31st International Geographical Congress, would like to follow this long tradition, containing sixteen papers written by physical and human geographers, covering very diverse scopes. This abundance of topics and geographical scales is meant to demonstrate a wide variety of dimensions and trends that Hungarian geographers have been engaged in over the last few years. The editors and authors hope that readers of this book will find the different chapters relevant and the contributions will stimulate scientific debate.

Tulogdy János annak az ígéretes tudós-nemzedéknek volt a tagja, amelyet az első világháború tragikus kimenetele és a trianoni trauma az egyetemi fővonalról a középiskolai szárnyvonalra kényszerített. Tulogdy professzor a tudomány népszerűsítésének képviselője volt. Az addig elért eredményeket közérthetően ismertette hallgatóságával és beszámolt külföldi útjain szerzett élményeiről, tapasztalatairól.

Megkésve ugyan, de nem időmúltán, Kolozsváron élő, egykori tanítványainak egy csoportja felvállalta a neves professzor emlékének ápolását. A kezdeményezők felhívással fordultak az egykori kollégákhoz, az anyagi feltételek biztosítása érdekében, és egy emlékkötet kiadását tűzték ki célul. Nemcsak az őszinte hála késztette őket erre, hanem az a törekvés is, hogy egykori nagyjaink életútját, tevékenységét, közszereplésük jelentőségét megőrizzék a köztudatban, követendő példát állítva szakmánk fiatal nemzedéke elé.

A kötet a Magyar Földrajzi Társaság kiadásában, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet támogatásával jelent meg.

„A természeti környezet legnagyobb és legradikálisabb károsítója az ipar, amelyhez a kitermelő iparág, vagyis a bányászat is tartozik. Jelen munkában a Föld kőzetburkából (a litoszférából) történő anyagkitermelés környezetre gyakorolt hatását igyekszem bemutatni hazánk egy nem nagy kiterjedésű kistájának, a Mecsek hegységnek a példáján. A kötet anyagát közel 40 év kutatómunkájából született publikációimból állítottam össze. Bár a bányászati tevékenység a földfelszínnek csak viszonylag kis részére terjed ki, az ágazat - felszínalakító jellege miatt - nagyon sok helyen idéz elő radikális környezeti változásokat, károsodásokat.

A könyv első része ezekkel a károsodásokkal és a nyomukban létrejött további hatásokkal foglalkozik. Ehhez kapcsolódóan kerül sor a Mecsek területén található bányászati felszínek morfológiai, klimatikus, hidrológiai, edafikus és biológiai sajátosságainak ismertetésére, átfogó képet nyújtva az egyes felszínek növényzetéről és talajairól.

A mű második felében - a bányászati felszínek termőhelyi adottságainak értékelését követően - a bányászat által okozott károk enyhítésének lehetőségeivel, vagyis a terület rekultivációval megoldható rehabilitációjának módjaival ismertetem meg az olvasót. Ezek között kiemelt hasznosítási lehetőségként ajánlható a fásítás, az erdősítés, valamint a különböző gyógynövényfajták termesztése, aminek a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése révén kedvező gazdasági hatásai is lehetnek.”

The intention of this publication is to make available the results of research conducted by Ukrainian and Hungarian geographers, to the English-speaking public. This atlas includes 64 maps, dozens of figures and tables accompanied by an explanatory text, written in a popular, scientific manner.

The book is an attempt to outline the geographical setting and geopolitical context of Ukraine, as well as its history, natural en-vironment, population, settle-ments and economy. The authors greatly hope that this joint venture will bring Ukraine closer to the reader and make this neighbouring country to the European Union more familiar, as consequently, more appealing.

„A zöldfelület-fejlesztésnek a jövő városának építésében kiemelt szerepe van, mert az egyszerre tudja szolgálni a „makrokörnyezetet”, a Föld jövőjét és a „mikrotársadalmat”, városaink lakóit.

Kötetünk a zöld meglétének és állapotának szerepéről, társadalmi hatásairól tartalmaz tanulmányokat. Emellett kisebb, a környezeti fenntarthatóság irányába tett próbalépéseinket és az ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat mutatjuk be.”

Fodor Ferenc szakmai továbbélését jórészt kéziratban megmaradt munkái vagy kis példányszámú, sokszorosított művei tették lehetővé. Ezek közül geográfus körökben kétségkívül a magyar földrajztudomány történetét a kezdetektől az 1940-es évek közepéig-végéig feldolgozó munka volt a „sláger”. Így lassan megfogalmazódott a gondolat, hogy több mint fél évszázaddal a mű elkészülte és bő négy évtizeddel a szerző halála után végre könyvalakban is meg kellene jelentetni. Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete szakmai kötelességének érezte, hogy Fodor Ferenc nagy munkáját a szélesebb érdeklődő olvasóközönség elé tárja.

I. A magyar földrajztudomány múltja (Anonymustól 1945-ig)
II. A magyar földrajztudomány teljesítményei (a természeti és „emberföldrajz”, valamint a kartográfiai tudományok eredményei)
III. A földrajz a magyar iskolákban (a földrajz tantervi helyzetének alakulása és földrajzi tankönyveink fejlődése)
IV. A magyar földrajzi felfedezések (magyarok a nagyvilágban)
V. A magyar geográfusok, térképírók és tudományos utazók életrajzai

A kötetben Hajdú Zoltán Fodor Ferencről szóló tanulmánya is helyet kapott, melyből megismerhetjük e jeles geográfus életútját és szakmai munkásságát.

Over the past fifteen years the exploison of the "Balkan powder-barrel" shocking the European continent deeply i.e. the fanning of ethnic-religious tensions (suppressed for several decades) into regional conflicts and warfare renewed traditional interests of the European public towards the countries of South Eastern Europe (the former member republics of Yugoslavia, Albania, Bulgaria and Romania).

There has emerged a necessity to publish an atlas in the form of a book or a book combined with an atlas in which a large number of attractive thematic (physical, political, ethnic, religious, economic) maps, charts, tables completed by concise textual analyses provide explanation for the up-to-date societal and economic issues of South Eastern Europe and the most characteristic segments of the region's development in the 20 th century.

The present publication produced in the Geographical Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences (Budapest) serves as a brief account for public and scientific audiences and political decision makers on the region which largely belongs to the Balkans, with some countries as the primary targets of the enlargement of the European Union. The chapters are entitled by the main topics figuring in the book: the concept of South Eastern Europe and the Balkans; natural environment; territorial distribution by states; ethnic and religious patterns; urbanisation and town network; the standard of economic development; spatial disparities; industry; energy; agriculture; transport; and tourism.