2024. március 7-én Rácz Krisztina, a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetének tudományos munkatársa tartott előadást a Földrajztudományi Intézetben „Virtuális rokonság: Identitás, kisebbség és diaszporizáció a vajdasági magyar közösségben” címmel. Rácz Krisztina kutatási területei a nyelv, többnyelvűség, multikulturalizmus, etnikai kisebbségek és oktatás; társadalmi emlékezet, nemek és migráció, a kortárs elméleti perspektívákra építő virtuális etnográfiai módszerek alkalmazásával.
Előadásában két Facebook-oldal, a Rokon Ilonka Copyright és az University of Bótelőtt posztjait és kommentjeit elemezve mutatta be napjaink vajdasági magyar identitáselemeit főbb tematikus csomópontok köré szervezve, továbbá rámutatott a kisebbségkutatás és a diaszpórakutatás összekapcsolásának szükségszerűségére és lehetőségeire. Az előadást követően élénk diszkusszió bontakozott ki a témában, mind az előadás szakmai újdonságaival kapcsolatban, mind a közönség személyes tapasztalataira támaszkodva.

A Magyarország erdészeti tájai sorozat V. (Nyugat-Dunántúl erdészeti tájcsoport) és VI. (Dél-Dunántúl erdészeti tájcsoport), s egyben záró köteteinek a megjelenése alkalmából könyvbemutató ünnepséget szerveztek a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Erdészeti Főosztályán 2024. február 15-én.

Az erdészeti tájakat bemutató könyvsorozat munkálatai még 2011-ben kezdődtek, amelyekben a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézete részéről Kiss Éva a kezdetektől közreműködött az egyes erdészeti tájak társadalomföldrajzi bemutatásával. Ez a megközelítés teljesen új volt a korábban, legutóbb 1953-ban megjelent kötetekhez képest. Az összesen 116 erdészeti táj társadalmi, gazdasági és egyéb adottságainak az erdőgazdálkodással összefüggésben való ismertetését nagyon hasznosnak és fontosnak ítélték az erdészeti szakma képviselői. A hat kötetből álló sorozat könyvei az NFK gondozásában 2017-től kezdtek megjelenni az Agrárminisztérium támogatásával. A mostani kiadványokkal teljessé váló sorozat hozzájárul az erdők társadalom általi alaposabb megismeréséhez és a tudatosabb erdőhasználathoz.

2024. február 8-án a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetében került sor egy workshopra, amelyen a magyar-ukrán határtérségében, azon belül is Kárpátalján folyó kutatásaikat mutatták be kollégáink. Martin Lepič (Prágai Károly Egyetem Társadalomföldrajzi és Regionális Fejlesztési Tanszéke) korábbi spanyolországi és grúziai kutatásai alapján elemezte a nemzeti kisebbségi régiókon belüli belső eltéréseket és hierarchiát. Gela Merabisvili (ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajz Tanszék) posztdoktori kutatási projektjének első eredményeit mutatta be, amely a magyar-ukrán határtérségben vizsgálja az emberek által megélt biztonság (vernacular security) viszonyát és összefüggését a nemzetbiztonsággal. Balogh Péter (ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék) áttekintést adott az ukrajnai magyar etnikai kisebbség elmúlt évtizedben zajló biztonságiasításáról (securitisation). Erőss Ágnes, Kovály Katalin és Tátrai Patrik ismertette a folyamatban lévő OTKA projekt (K139127) eredményeit az ukrán-magyar határ menti vándorlásról, különös tekintettel az idősebb felnőttek migrációjára.

Az előadásokat élénk vita követte a résztvevők és a jelenlévők között.

A Szent István Tudományos Akadémia február 5-én székfoglaló ülést tartott Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében. A közgyűlésen tartotta meg "A magyar állami és etnikai tér viszonya az elmúlt évezredben" címmel akadémiai székfoglaló előadását intézetünk igazgatója, Kocsis Károly.

•  magyarkurir.hu
  

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK), a Pannon Egyetem és az ELTE kutatói azt vizsgálták, hogy a szaharai porviharokkal érkező ásványi por milyen hatással van a hazai fotovoltaikus energiatermelésre, valamint a villamosenergia-termelési menetrendekre. A Renewable and Sustainable Energy Reviews című rangos tudományos folyóiratban megjelent tanulmány választ ad arra, hogy mikor, honnan és mennyi, illetve milyen ásványi tulajdonságú szaharai por érkezik Magyarország fölé. A kutatók szerint a menetrendezésben figyelembe kellene venni az epizodikus porviharokat, amelyek miatt a besugárzás a vártnál kisebb lesz, azaz kevesebb villamos energiát lehet termelni, mint amennyire a menetrendezők számítottak.

•  Tovább olvasom

2024. január 29. és február 9. között a HUN-REN RCAES Földrajzi Intézet vendége Faruk Çam, a törökországi Aydın Adnan Menderes Egyetem oktatója. PhD-kutatása a környezeti migrációról és a városokkal való kapcsolatáról szól. Emellett a Törökországban élő ukrán menekülteket kutatja, különös tekintettel a Manisa és Aydin tartományokban élő ukrán menekültek mindennapi életére. Kéthetes látogatása során, amelyet az Erasmus+ Student Mobility for Traineeships program támogat, Faruk Çam konzultál a HUN-REN CSFK FTI Etnikai, politikai földrajzi- és migrációs kutatócsoport tagjaival vonatkozó témákban. A látogatás lehetőséget biztosít a konzultációra Erőss Ágnessel, Kovály Katalinnal és Tátrai Patrikkal, akik az Ukrajnából érkező migrációval foglalkoznak, hogy az ukrán menekültek jogi és társadalmi helyzetét kölcsönösen megismerjék Törökországban és Magyarországon.

Január 30-án Faruk Çam bemutatta kutatása első eredményeit az FTI-ben.

2023. december 1-jén Zalakaroson került sor a VIII. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Konferenciára. A HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet társszervezésében megrendezésre kerülő tanácskozás résztvevői a Magyarország kormánya által fémjelzett Neumann János Programban a 9 intézkedéscsoport között nevesített biztonságot tárgyalták a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó ágazat, a turizmus kontextusában. Az eseményen Terdik Tamás r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya, Kardos Pál, az Országos Polgárőr Szövetség elnökhelyettese mellett intézetünk tudományos tanácsadója, Michalkó Gábor (a képen) tartott plenáris előadást. Michalkó Gábor többek között bemutatta az általa hosszú évek óta rendkívül sikeresen gondozott Turizmusbiztonság Műhely aktuális eredményeit és a folyamatban lévő, a rendészettudományi szakemberek által is nagy érdeklődésre számot tartó kutatásokat.

Pécsi Márton a hazai földrajztudomány egyik legjelesebb és nemzetközi szinten legismertebb tudósa idén decemberben lenne 100 éves. Életművében nemcsak a geomorfológia, a negyedidőszak-kutatás (és ezen belül a löszkutatás), hanem a tájföldrajz területén is nemzetközi szinten kiemelkedő eredményeket ért el. Kutatásszervezői munkássága részeként az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet igazgatója, a X. Osztály osztályelnök-helyettese és a Magyar Földrajzi Társaság elnöke is volt. A centenáriumi ülés az ő emlékének adózott.

•  Tovább olvasom

Az MTA X. Osztály Természetföldrajzi és Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottsága már évek óta csatlakozik a Magyar Tudomány Ünnepéhez. Az idei évben erre remek alkalmat kínált a rendezvénysorozat egyik tématerülete, Budapest. A 150 évvel ezelőtt létrejött egységes Budapest napjainkban Közép-Európa egyik vezető metropoliszának tekinthető. Az elmúlt évtizedekben jelentkező új természeti, társadalmi-gazdasági és politikai változásokra a további fejlődés és a lakosság megfelelő színvonalú ellátása érdekében a fővárosnak is reagálnia kell. A rendezvény azt kívánta bemutatni, milyen segítséget nyújtott és nyújthat a földrajztudomány ezen új kihívások kezelésében. A színvonalas előadóülés tematikájához Intézetünk kutatói négy előadással járultak hozzá.

•  Tovább olvasom

A kutatások társadalmi-gazdasági hasznosulásának Magyarországon is egyre meghatározóbbá váló hozadéka a szabadalmak és védjegyek létrehozása. A természet- és a társadalomtudomány határmezsgyéjén elhelyezkedő geográfia hazai fellegvárában, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetben a közelmúltban két védjegy bejegyeztetésére is sor került. Az egyik a Magyarország Nemzeti Atlasza, a másik egy turizmusföldrajzi fókuszú OTKA kutatási projekt arculatának markánsabbá tételét, illetve eredményeinek hatékonyabb disszeminálását szolgálja. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által regisztrált védjegyek jogosultja a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont.

A HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet, a Magyar Földrajzi Társaság és az MTA X. Földtudományok Osztálya Társadalomföldrajzi Bizottság Turizmusföldrajzi Albizottsága társszervezésében került sor 2023. október 13-án a IX. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpóziumra. Az esemény központi témáját a turizmus által hasznosított helyeknek a totális turizmus korszakában bekövetkező át-, illetve újraértelmezése szolgáltatta. A 2007 óta a páratlan években megrendezésre kerülő tudományos tanácskozássorozat fő szervezője és egyben házigazdája a Kodolányi János Egyetem. A budapesti megnyitón többek között Tátrai Patrik, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos titkára köszöntötte a résztvevőket, Michalkó Gábor tudományos tanácsadó szervezőként, az absztrakt kötet szerkesztőjeként és plenáris előadóként is aktív szerepet vállalt a rendezvény sikeres lebonyolításában. A 45 szekcióelőadást bonyolító tanácskozáson munkatársunk, Farkas Jácint „A vándor és az őt éltető helyek” címmel prezentált.

„A turizmus válságjelenségei” címmel, a Kodolányi János Egyetem, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet és a Magyar Földrajzi Társaság gondozásában jelent meg a Turizmus Akadémia szakkönyvsorozat 12. kötete. Az azonos címmel 2021-ben megrendezett VIII. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium előadásain közreadott kutatási eredményekre építő, lektorált tanulmányokat tartalmazó kiadványt Szalai Katalin, Michalkó Gábor és Rátz Tamara szerkesztette. A kilenc magyar és két angol nyelvű tanulmányt magába foglaló kötet alapvetően a COVID-19 járvány turizmus fókuszú társadalmi, gazdasági és környezeti hatásaira reflektál.

A kiadvány letölthető a Corvinus Kutatások és az MTA REAL repozitóriumokból.

DOI: https://doi.org/10.15201/TA12

Kovály Katalin, intézetünk tudományos munkatársa 2023. november 2-án felkért hozzászólóként részt vett azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen az orosz-ukrán háború geopolitikai aspektusaira fókuszáltak. A beszélgetés során kiemelten foglalkoztak az Ukrajnát és Kárpátalját, valamint az ott élő magyarságot is érintő társadalmi-gazdasági változásokkal, illetve azok rövid- és hosszú távú következményeivel. Ezen utóbbi témakört Kovály Katalin egy friss interjús kutatás eredményei alapján világította meg, amelyet kárpátaljai döntéshozókkal, a társadalmi-gazdasági élet képviselőivel készített. Ezen kívül megvitatásra kerültek a háborús helyzet tágabb térségünkre (Köztes-Európa) gyakorolt regionális fejlődési hatásai is. A kerekasztal-beszélgetés a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a KRTK RKI Határkutató Csoport szervezésében valósult meg az MRTT XXI. vándorgyűlésén, amelynek ezúttal Pécs adott otthont.

A XI. Magyar Földrajzi Konferencián, ami 2023. október 12-15. között Nagyváradon került megrendezésre, Kiss Éva az NKFIH által támogatott K 125091 projekt keretében szekciót szervezett az Ipar 4.0 technológiák és a magyar ipar földrajzi összefüggéseiről a kutatásban résztvevők közreműködésével. Ugyanakkor előadást is tartott „Az Ipar 4.0 és a foglalkoztatás területi összefüggései a magyar ipar példáján” címmel. Rámutatott arra, hogy napjainkig az új technológiák terjedése sem makro-, sem mikroszinten nem eredményezett markáns változást az ipari foglalkoztatásban. Mezoszinten viszont már tapasztalhatók néhol jelentősebb létszámcsökkenések, amibe a robotizáció, az automatizáció és a digitalizáció fokozódása is belejátszhatott az Ipar 4.0 technológiák erősödő terjedésének köszönhetően.

Az Opolskie Lamy Filmfesztivál Opole vajdaság legkiemelkedőbb filmes eseménye és Lengyelország egyik legismertebb független filmfesztiválja a mozgóképek ünnepe: több mint száz filmvetítés és kísérő kulturális rendezvények töltik meg a város több kulturális intézményét. Épp ezért óriási megtiszteltetés volt, hogy a Spotlight Nyári Egyetem 2022-ben Opoleban és 2023-ban a budapesti Józsefvárosban készített kisfilm-etűdök is bekerültek a fesztivál programjába.

•  Tovább olvasom

2023. október 3-án a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet vendége volt Dr. Wojciech Opioła, az Opole-i Egyetem Politikatudományi Intézetének tanszékvezető helyettese (University of Opole). Előadásában, amelynek címe "Human migrations and borderland dynamics: mapping research problems using Scopus database" egy cseh kollégákkal közös kutatás módszertani részét mutatta be. Az előadás után a jelenlegi lengyel politikai helyzetről, különös tekintettel az október 15-i választásról beszélgettünk. Dr. Opioła látogatását az Erasmus+ Mobility Agreement Staff Mobility for Training támogatta.

Második alkalommal került megrendezésre a Spotlight Nyári Egyetem 2023. augusztus 28-szeptember 3. között Budapest 8. kerületében, Józsefvárosban. A Spotlight Nyári Egyetem célja, hogy az audiovizuális eszközökön keresztül feltárja a helykötődés és identitás dinamikáját a kulturálisan sokszínű városokban. Erőss Ágnes, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos munkatársa volt a nyári iskola társszervezője.

Idén 9 országból (Németország, Csehország, Lengyelország, Románia, Finnország, Törökország, Franciaország, Anglia és Luxemburg) 10 résztvevőt köszöntöttek a szervezők, akik különféle tanulmányokat folytatnak (művészet, földrajz, szociológia, antropológia), és eltérő tapasztalattal rendelkeznek mind a kutatási módszerek, az elméleti háttér és a filmezési előképzettség tekintetében.

A résztvevők egy hét alatt bejárták Józsefvárost, felfedezve gazdag történelmi örökségét, megörökítve a környék hangulatát, rávilágítva lakóinak számtalan mikrotörténetére és városi térrel való kapcsolatára.

Lebilincselő és intenzív munkájuk végeztével szeptember 2-án 4 rövid videó etűdöt mutattak be a budapesti Közkincs Könyvtárban.

Az International Geographical Union (IGU) Commission on the Dynamics of Economic Spaces (CDES) elnevezésű bizottsága 2023. szeptember 13-15. között Bernben tartotta éves konferenciáját. Az IGU CDES Bizottság elnöki feladatait 2023. januárjától Kiss Éva látja el, aki az Ipar 4.0 technológiák hazai kisvárosi iparban való terjedéséről, befolyásoló tényezőiről és a helyi ipari vállalkozásokra gyakorolt hatásáról „Industry 4.0 and manufacturing industry in the Hungarian small towns” címmel tartott előadást a konferencián.

Dr. Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Fényes Elek-díjat adott át Kocsis Károlynak, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete Széchenyi-díjas igazgatójának a KSH és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont közötti szoros együttműködés és kiváló munkakapcsolat kialakításában végzett munkája elismeréseként.

A díj átadására ünnepélyes keretek között került sor a KSH budapesti székházában.

Kovály Katalin, intézetünk tudományos munkatársa 2023. július 3–6 között részt vett az IMISCOE (International Migration Research Network) Migration and Inequalities. In search of answers and solutions c. éves konferenciáján, amelynek ezúttal a Varsói Egyetem adott otthont. A színvonalas rendezvényen a világ minden tájáról érkező kutatók több mint 300 panelben vitatták meg friss kutatási eredményeiket. Az idei év kiemelt témái közé tartozott az orosz-ukrán háború következményeként fellépő menekültválság, a főbb befogadó országok migrációs politikájának megvitatása, az egyre intenzívebbé váló munkamigráció problémái, de a migráció női aspektusai is több szekcióban tárgyalásra kerültek.

Kovály Katalin a Cross-border Labour Mobility in Europe: Uneven developments, crisis and spatial division of labour c. szekcióban mutatta be kutatási eredményeit, amelyben a magyarországi ukrán munkavállalók migrációs folyamatainak sajátosságaira világított rá. A bemutatott kutatás fő célja annak feltárása volt, hogy milyen trendek vannak kirajzolódóban a Magyarországra érkező ukrán munkaerő-migránsokkal kapcsolatban, valamint annak bemutatása, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak az ezen folyamatokban résztvevő magyarországi munkaadók és ukrajnai munkavállalók. Az előadásokat követően felkért hozzászóló osztotta meg a résztvevőkkel a meglátásait, amit vita követett.

A négynapos szimpózium során a szakmai kérdések megvitatásán túl lehetőség nyílt a kutatók személyes kapcsolatainak kibontakozására és elmélyítésére is, amihez a panelelőadások közötti informális programok és számos esti rendezvény biztosította a lehetőséget.

2023. június 13-án a Belügyminisztérium Tudománystratégiai és -koordinációs Főosztálya szervezésében Remeteszőlősön az adyligeti létesítményben került sor az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő Scientia et Securitas tudományos folyóirat rendhagyó szerkesztőbizottsági ülésére. A negyedik évfolyamában járó folyóirat a magyarországi biztonságkutatások vezető multidiszciplináris fóruma, alapító főszerkesztője a néhai Németh Tamás akadémikus, az MTA volt főtitkára. A rangos előadókat felvonultató eseményen Michalkó Gábor, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar professzora „A turizmusbiztonság műhely – transzdiszciplináris vizsgálatok” címmel tartott előadást, amelynek keretében ismertette a 2016-ban a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán létrejött kutatói közösség legfontosabb kutatási eredményeit és az azokat közreadó kiadványokat.

A Nemzeti Összetartozás Napja apropóján került sor Marosvásárhelyen arra az egész napos műhelybeszélgetésre, amely a Székelyföld turizmusának professzionálissá válását kívánta elősegíteni. 2023. június 3-án a Közigazgatási Palotában kutatók, oktatók és gyakorlati szakemberek félórás prezentációkban mutatták be azokat az eredményeket, amelyek Maros, Hargita és Kovászna megye versenyképes turisztikai desztinációvá válását szolgálják. Michalkó Gábor, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos tanácsadója és a Pannon Egyetem professzora (a fényképen balról az első) „Jó hellyé válni: Székelyföld turizmusának alternatívája” című előadásában adta közre a térség turizmusorientált fejlesztésének lehetséges irányvonalait. A szakmai-tudományos esemény egyrészt kiváló lehetőséget biztosított a magyarországi és az erdélyi szakemberek párbeszédének elősegítésére, másrészt katalizálta a Székelyföld turizmusáért való tenni akarást.

A rendezvényt bemutató összefoglaló videó elérhető az Erdélyi Magyar Televízió Youtube-csatornáján.

A The European Centre for Minority Issues (ECMI) szervezésében 2023. május 4-5-én nemzetközi workshopot rendeztek Flensburgban, amelynek címe: The war in Ukraine and its impact on ethno-religious minorities, vagyis az Ukrajnai háború és annak hatása az etnikai és vallási kisebbségekre.

A workshop kiváló alkalmat adott arra, hogy beszámoljunk az NKFIH OTKA K 139127 projektszámú kutatásunk egyéves eredményeiről.

•  Tovább olvasom

Kocsis Károly akadémikus, a CSFK Földrajztudományi Intézet és a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézet igazgatója, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, különösen a nemzetközileg is jelentős geográfiai-kartográfiai gyűjtemény, a Magyarország Nemzeti Atlaszának megalkotása és kiadása érdekében, illetve a társadalomföldrajz területén végzett, Kárpát-medencei szemléletű kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként Széchenyi-díjat vehetett át.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a Földrajztudományi Intézet teljes kollektívája nevében gratulálunk professzor úrnak a kitüntetéshez!

A közelmúltban került sor Intézetünk és a Gondolat Kiadó közös kiadásában megjelent KÖZOKTATÁSI KÖR(TÉR)KÉP – A tanulói létszámok változása a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeiben a 2010-es években című kötet komáromi és aradi bemutatójára.

A Tátrai Patrik (CSFK Földrajztudományi Intézet), Ferenc Viktória, Rákóczi Krisztián és Marton János (Nemzetpolitikai Kutatóintézet) szerzőségével megjelent oktatási atlasz a négy legnagyobb lélekszámú külhoni (romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai) magyar közösség anyanyelvi oktatásának helyzetét mutatja be a diákok létszámadatain, illetve azok 2010-es években bekövetkezett változásán keresztül.

•  Tovább olvasom

Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy SCHWEITZER FERENC, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének (FKI) korábbi igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének professzora, a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, a magyar geomorfológia és negyedidőszak-kutatás meghatározó képviselője 2023. március 6-án, életének 84. esztendejében elhunyt.

SCHWEITZER FERENC 1939. október 5-én született Nyitra−Pozsony vármegyében, a ma Szlovákiához tartozó Nagyfödémesen. Az 1947. évi kitelepítést követően iskoláit már Magyarország mai területén végezte. Felsőfokú tanulmányait Szegeden kezdte meg, de egyetemi diplomáját 1966-ban már az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg, majd ugyanebben évben csatlakozott az MTA FKI kollektívájához. Tudományos pályafutásának főbb állomásai közé tartozik az egyetemi doktori (1982, ELTE), a földrajztudományok kandidátusa (1984, MTA), valamint a földrajztudományok doktora (1993, MTA) tudományos fokozatok megszerzése. SCHWEITZER FERENC ezt követően, 1996-ban habilitált a Pécsi Tudományegyetemen, ahol ettől az évtől egyetemi tanárrá nevezték ki. Már az MTA FKI igazgatójaként 2002-ben a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagjává választották.

SCHWEITZER FERENC tudományos munkássága a természetföldrajz széles spektrumát fedte le. A geomorfológia és környezetkutatás kapcsán nemcsak azok elméleti megalapozása, de az árvíz-szabályozás megújítása, a belvizek elleni védekezés lehetséges módozatai is foglalkoztatták. A geokronológia, neotektonika, valamint a késő kainozoikum éghajlatváltozásaival kapcsolatban a jégkorszakok kialakulásának törvényszerűségeit kutatta. Az alapkutatásokon túl a hazai geográfia művelői közül magasan kiemelkedett a természetföldrajz alkalmazott kutatásként való művelésében. Ezek között is hangsúlyosan szerepelt a Paksi Atomerőmű telephely földrajzi adottságainak hatályos jogszabályokhoz igazított leírása, a kis- és közepes aktivitású, radioaktív hulladékok elhelyezéséhez és azok telephelybiztonságához kapcsolódó földrajzi kutatások módszertanának kidolgozása és irányítása, valamint a nagyberuházások és veszélyes hulladékok telephely-kiválasztása földrajzi feltételrendszerének kidolgozása. Tudományos kutatásainak eredményeként csaknem négyszáz tudományos publikációja, többek között 21 szakkönyve, monográfiája jelent meg.

SCHWEITZER FERENC tudományos munkásságának elismeréseként számos állami és szakmai kitüntetésben részesült: Munka Érdemrend Ezüst fokozata (1987); Lóczy Lajos Érem (1995); Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj (2003); Prinz Gyula díj (2004); Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (2004). SCHWEITZER FERENC 1995–2002 között az INQUA Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, 1995–2005 között a Kárpát–Balkán Geomorfológiai Bizottság titkára, a Hidrológiai Társaság, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat és a Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagja (2001-) volt.

SCHWEITZER FERENC nemcsak kutatóként, de az Intézet vezetőjeként is példát mutatott. 1988-tól az MTA FKI egyik tudományos osztályvezetője, 1993-tól igazgatóhelyettese, 1997 és 2009 között pedig igazgatója volt. SCHWEITZER FERENC a hazai tudomány számára vészterhes időkben vezette a rábízott intézményt. Az igen jelentős megszorításokkal terhes időszakban neki volt köszönhető az intézet gazdasági helyzetének stabilizálása és tudományos eredményességének fennmaradása.

SCHWEITZER FERENC az MTA FKI vezetésén túl az egyetemi életben, a tudományos utánpótlás-nevelésben is fontos szerepet játszott. A Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének professzoraként az alap- és mesterszakos hallgatók oktatói-kutatói munkássága révén sajátíthatták el a természetföldrajz legkorszerűbb kutatási módszertanát, ill. elméleti alapjait. SCHWEITZER FERENC tizenkét doktorhallgatója szerzett PhD fokozatot, akik közül ma is többen tanszékvezetők, ill. intézetigazgatók. Egyetemi professzorként több tanítványa is kutatóintézetben folytathatta pályafutását. A fiatal generációk tudományos pályafutásának egyengetését nemcsak az egyetem, de az intézet igazgatói munkakörében is kiemelt fontosságúnak tartotta.

Személyiségére a közvetlenség, az egyéni humor volt jellemző. Emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrizzük!