Az Ipar 4.0 kutatások célja

Az elmúlt években az iparföldrajzi kutatásokban kiemelt figyelmet kapott a negyedik ipari forradalom, illetve az Ipar 4.0 technológiák ipari és földrajzi összefüggéseinek feltárása.

A kutatás keretében különböző aspektusból és különféle módszerek alkalmazásával vizsgáltuk az új technológiák terjedését és alkalmazását befolyásoló tényezőket a magyar feldolgozóiparban. Szintén fontos kutatási kérdések voltak, hogy az Ipar 4.0 előrehaladása milyen hatással van az ipari vállalkozások foglalkoztatására, milyen elvárásokat támaszt a munkaerővel szemben, hogyan ösztönzi az egyetem-ipar-kormányzat együttműködését, az egészségipari cégek digitalizációját és mindezek a folyamatok hogyan jelennek meg a magyar ipar térszerkezetében. A kutatást, aminek a címe: „New trends in the spatial structure of Hungarian industry in connection with the fourth industrial revolution” az NKFIH támogatta 2017 és 2023 között (projekt száma K125091).


Projektvezető:
Kiss Éva



Ipar 4.0 alkalmazás kulcstényezői

AZ IPAR 4.0 TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁT AZ IPARBAN ÉS AZ IPARI VÁLLALATOKNÁL TÖBB TÉNYEZŐ IS BEFOLYÁSOLJA

A komplex kutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy az Ipar 4.0 technológiák alkalmazását az iparban és az ipari vállalatoknál több tényező is befolyásolja. A leggyakoribb okok (pl. méret, tulajdonos) mellett olyanokra (ágazati hovatartozás, földrajzi fekvés, központ-telephely kapcsolatok) is felhívta a kutatás a figyelmet, amelyek eddig háttérbe szorultak, s azokat, mint új tényezőket azonosította.


Kiss, E.; Kuttor, D.; Varga, B.: Az Ipar 4.0 alkalmazását befolyásoló kulcstényezők: empirikus kutatás észak-magyarországi vállalatoknál. GEOGRAPHIA POLONICA 96: 2 pp. 239-257. 19 p. (2023) DOI

A kutatás, amely pontosabb ismereteket nyújt az Ipar 4.0-t befolyásoló tényezőkről, így hozzájárul az Ipar 4.0 terjedésének jobb megértéséhez. Ezek a tapasztalatok és a vállalati reakciók is alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy más cégek hatékonyabban tudják kezelni az új technológiai kihívásokat. BAZ megye arra is jó példa, hogy egy egykori nehézipari körzet hogyan tud alkalmazkodni az I4.0-hoz, amiben a fejlődés "útfüggősége" is megmutatkozik. Annak ellenére, hogy minden ipari vállalat más-más stratégiát és fejlődési pályát követ az I4.0 technológiákkal kapcsolatban, ezek együttesen jelentősen elősegítik a helyi ipar digitalizációját és az egész terület fejlődését.


Ipar 4.0 és az ipar ágazati területi szerkezete, digitalizáció

AZ IPARÁGAK TERÜLETI MEGOSZLÁSA KIHAT A DIGITALIZÁCIÓ TÉRBELI MINTÁZATÁRA

A magyar ipar egyes ágazatainak a területi megoszlása számottevően befolyásolja a digitalizáció térbeli mintázatát is. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy szoros összefüggés van a magyar feldolgozóipar eltérő technológiai intenzitású ágazati szerkezete és a digitalizáltság mértéke között.

A technológiai intenzitás és a digitalizációs trendeket mérő indikátorok szerint csoportosított ipari ágazatok 2014-2019 közötti adatait felhasználva korreláció- és klaszteranalízist végeztünk a magyarországi járásokban (korábbi LAU 1 szint). Megállapítottuk, hogy a feldolgozóipari ágazatok földrajzi adottságai meghatározzák a digitalizáció térbeli mintázatait és így az Ipar 4.0 technológiák térbeli dinamikáját is. A digitalizáció előrehaladottabb a magas és közepesen-magas technológiai intenzitású ágazatokat tömörítő járásokban. A negyedik ipari forradalom elején a magyar feldolgozóipar digitalizációjában nőttek a regionális egyenlőtlenségek, és ez olyan kedvezőtlen folyamatokra utal, amelyek új korszakhoz vezethetnek az ipar és a járások fejlődésében.

A járások csoportjai a klaszterelemzés alapján, 2014-2019

A járásokat magas és közepesen-magas technológiai intenzitású ágazatokban működő cégek koncentrációja alapján kategorizáltuk. A legmagasabb koncentrációs értékkel rendelkező járáscsoport az 1-es, míg a legalacsonyabb értékű csoport a 6-os, illetve a 2019-es év esetében a 7-es számot kapta.

A szakirodalom alapján ez az újszerű megközelítés gyakorlati szempontból is fontos. Mélyebb ismereteket nyújt a gazdaságpolitikai szakemberek és döntéshozók számára az ágazati struktúra és a digitalizáció szorosabb-lazább kapcsolatban álló körzeteiről, elősegítve ezzel a területi (gazdasági) fejlesztési stratégiák kidolgozását.


Ipar 4.0 és ICT összefüggései, robotizáció

AZ IPARI TERMELÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK SZOROSABBRA FŰZŐDNEK

Az ipari termelés és az infokommunikációs technológiák (ICT) közötti kapcsolatok szorosabbra fűződése zajlik a negyedik ipari forradalom időszakában, ami forradalmi változásokat hozhat az iparban és a területi fejlődésben. Az ICT infrastruktúra fejlettsége és térbeli mintázata alapvetően követi az iparét és szintén kihat az új technológiák alkalmazására és ezáltal az automatizáció, a robotizáció és a digitalizáció folyamatára.

Az ICT fejlődése révén új lehetőségek nyílhatnak az elmaradott, periférikus térségek számára, mert ezek a területek is bekapcsolódhatnak az ipari termelésbe az új kommunikációs technológiáknak köszönhetően.


A megyék a régi ICT-indikátorok kumulált rangsora alapján

A megyék az új ICT-indikátorok kumulált rangsora alapján

A megyék az összes ICT-indikátorok kumulált rangsora alapján

A megyék az ipari indikátorok kumulált rangsora alapján

A magyar ipar robotizációja több szempontból is követi a nemzetközi trendeket. A robotok száma csak az elmúlt évtizedben kezdett gyorsabban gyarapodni a feldolgozóiparban. Az előfordulásuk elsődlegesen a nagyvállalatokhoz és néhány iparághoz kapcsolódik és a térben erősen koncentrált. Követi az ipar (duális) térstruktúráját.


A robotot alkalmazó ipari vállalkozások száma
településenként és megyénként, 2019

A robotot alkalmazni szándékozó ipari vállalkozások
települések szerint, 2019

Az Ipar 4.0 munkaerővel szembeni elvárásai

A KÉPESSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK NÉGY FŐ CSOPORTJA KÜLÖNÍTHETŐ EL

Mindegyik ipari forradalom újabb képességeket és kompetenciákat igényelt a munkaerőtől. Széleskörű bibliometriai elemzésre és empirikus kutatásra alapozva azt vizsgáltuk, hogy melyek azok a képességek és kompetenciák, amelyek fontosak lesznek az Ipar 4.0 korában a munkaerőpiacon és a foglalkoztatásban.

A különböző kutatási eredmények szintézise alapján a képességek és kompetenciák négy fő csoportját különítettük el:

  • 1. személyes kompetenciák (pl. flexibilitás, tolerancia, tanulási motiváció, stressztűrés)
  • 2. társadalmi/interkulturális kompetenciák (pl. interkulturális, nyelvi, kommunikációs, vezetői, tudásátadási képesség)
  • 3. műszaki, technikai kompetenciák (pl. média, technikai képesség)
  • 4. módszertani kompetenciák (pl. kreativitás, kutatási képesség, probléma-megoldási, döntési képesség)

Közülük a műszaki, technikai kompetenciák és a módszertani képességek a legfontosabbak, amit a vállalati megkérdezések tapasztalatai is megerősítettek.


Kulcsszavak kapcsolati hálója
Forrás: a Scopus adatbázis alapján szerk. a szerzők

A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint ma még csak a hazai vállalkozások néhány százaléka használja az új technológiákat, ami lassú terjedésükről tanúskodik. Hosszabb távon azonban mindenképp számolni kell azzal, hogy az ipari foglalkoztatásban markáns átalakulást eredményeznek: változni fog a foglalkoztatottak száma és összetétele is. Ez pedig az ipar térstruktúrájában is tükröződni fog. Kétségtelen, hogy a kevesebb ipari munkavállalóval szemben teljesen más képességekre és kompetenciákra lesz szükség, hogy az „okos gyárakban” dolgozni tudjanak.


Az Ipar-Egyetem-Kormányzat (IEK) együttműködés

A TRIPLE HELIXEN BELÜLI EGYÜTTMŰKÖDÉS KIHAT AZ IPAR TÉRSZERKEZETÉRE IS

Az iparban zajló forradalmi változások a triple helix szféráiban és az együttműködésükben is markáns változásokat indukált az elmúlt évtizedben. A három szféra (kormányzat-ipar-egyetem) együttműködése egyre határozottabban érvényesül hazánkban. Az egyetemek képzési struktúrájának a negyedik ipari forradalom kihívásaihoz való igazítása (új szak, új képzési mód bevezetése), valamint az oktatási intézmények erősödő vállalati együttműködése a munkaerőpiacra és a szakember utánpótlásra is előnyösen hat. A német vállalatok élenjárnak az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásában és a duális képzés bevezetésében Magyarországon, valamint a szférák közötti együttműködés ösztönzésében is. Az alföldi egyetemi városokban a műszaki képzés jelentősebbé válásával párhuzamosan a hazai ipar térszerkezetében is releváns változások következhetnek be.


A magyar ipar térszerkezete a negyedik ipari forradalom korában

Egy több telephelyes német vállalat (Continental) és egy egyetem (Miskolci Egyetem) szempontjából értékeltük az együttműködés sajátosságait az új technológiákkal összefüggésben, felhasználva a mechatronikai mérnökképzés példáját. A kutatás felhívta figyelmet arra, hogy a képzési struktúra megváltozása és az egyetemek-ipari vállalatok szorosabb együttműködése, amit a technológiai forradalom is motivált nagymértékben befolyásolhatja egy település gazdasági fejlődését és kihat a magyar ipar területi struktúrájára is a negyedik ipari forradalom korában.


A miskolci RBDM (Robert Bosch Mechatronikai Tanszék) interakciói és funkciói a triple helixben

Az Ipar 4.0 földrajza globális szinten

AZ IPAR 4.0 PUBLIKÁCIÓK ELEMZÉSE

Két jelentős szakirodalmi adatbázis (WoS, Scopus) releváns Ipar 4.0 (I4.0) publikációinak dinamikus és statikus elemzésével (szerzői affiliáció, megjelenés éve alapján) kíséreltük meg bemutatni a negyedik ipari forradalom, vagy másképpen az Ipar 4.0 térbeli terjedését a Földön.


Az Ipar 4.0 publikációk földrajza, 2022
Forrás: Web of Science. Szerk. Kiss Éva

Az Ipar 4.0 publikációk földrajza, 2022
Forrás: Scopus. Szerk. Kiss Éva

A WoS adatbázis alapján 2011 és 2015 között nem történt jelentős változás a publikációk térbeli mintázatában. Ezt követően azonban a korábbi „fehér foltok”, ahol nem volt jellemző az új technológiák megjelenése, jelentős bővülés következett be. Az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó publikációk száma 2017-től indult gyorsabb gyarapodásnak és 2022-ben már több mint négyezer publikáció jelent meg. Ezzel egyidejűleg azoknak az országoknak a köre is kibővült, ahol ezek a publikációk készültek. Ennek ellenére az Ipar 4.0 publikációk zömét 20 ország koncentrálja, s ebben nem különbözött lényegesen a két adatbázis. A legtöbb publikáció olyan országokból származik (Kína, USA, Japán, Németország, UK, Olaszország, Ausztrália, Dél-Korea, Franciaország, India), ahol valószínűleg gyakoribb az új technológiák alkalmazása. A több mint egy évtizede kezdődött negyedik ipari forradalom térben és időben differenciáltan halad és a legkevésbé előrehaladott az afrikai országokban. Az Ipar 4.0 publikációknak a földrajza bizonyos mértékben tükrözi az Ipar 4.0 kutatások intenzitását is.


Ipar 4.0 és az Egészségipari Támogatási Program

KAPCSOLAT AZ EGÉSZSÉGIPARI CÉGEK DIGITALIZÁCIÓJA ÉS A MAGYAR IPAR TÉRSZERKEZETE KÖZÖTT

A COVID-2019 következtében 2020-ban meghirdették idehaza az Egészségipari Támogatási Programot. A kutatás keretében azt vizsgáltuk, hogy az hogyan hatott az egészségipari cégek digitalizációjára és a magyar ipar földrajzára.


Az Egészségipari Támogatási Program által támogatott vállalkozások székhelye a támogatás összege és a beruházás értékéből való részesedés alapján, valamint fióktelepeik, 2020

Az Egészségipari Támogatási Programból támogatott egészségipari vállalkozások többnyire hosszú múltra visszatekintő, középméretű cégek voltak, amelyek zömének a tevékenysége erőteljesen kötődött az egészségiparhoz már a koronavírusjárvány előtt is. Azt követően pedig a támogatások lehetőséget nyújtottak számukra a kapacitás-bővítésre és/vagy új termékek kifejlesztésére, kiváltképp a gyógyszeripar területén. Az egészségipari beruházást végrehajtó vállalkozásokat jelentős térbeli koncentráció jellemezte, mivel főleg az ország északi, iparosodottabb térségében találhatók, ahol az Ipar 4.0 technológiák is elterjedtebbek.


A kutatási eredmények hasznosítása


A kutatási eredmények hasznosítása többféle módon és igen széles körben lehetséges. A téma újszerűségéből és úttörő jellegéből fakadóan hozzájárul a hazai földrajzi és gazdaságföldrajzi szakirodalomban található kutatási rés szűkítéséhez, ami a negyedik ipari forradalom magyar iparra és annak földrajzára gyakorolt hatására vonatkozik. Ezek az új ismeretek egyúttal a nemzetközi szakirodalom tudásbázisát is bővítik. A szélesebb szakmai közösség számára újabb és megalapozottabb elméleti és részben módszertani ismereteket nyújt az Ipar 4.0 technológiák földrajzáról és befolyásoló tényezőiről.

A gyakorlati szakemberek számára, akik az élet különböző területein (minisztériumok, önkormányzatok, vállalatok stb.) dolgoznak szintén sok hasznosítható információt szolgáltat (pl. a meglevő ágazati struktúra hogyan határozza meg az új technológiák terjedését, vagy pl. mi várható a foglalkoztatás terén). Hozzájárul a magyar ipar területi folyamatainak jobb megismeréséhez és megértéséhez, a beruházások tudatosabb tervezéséhez és az ipar térszerkezetében meglevő aránytalanságok esetleges mérsékléséhez. Az iparban tevékenykedők (pl. vállalati vezetők, menedzserek) számára olyan új ismereteket nyújt az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásának vállalati, ágazati és földrajzi sajátosságairól, amelyek elősegíthetik a vállalkozások és az adott területek versenyképességének erősödését. A kutatás tapasztalatai az ipar-, illetve gazdaságfejlesztést, valamint a terület- és településfejlesztést megalapozó stratégiai programok, fejlesztési célok meghatározásához és különböző döntéselőkészítésekhez is biztosít megfontolandó javaslatokat és újszerű összefüggéseket, területi sajátosságokat, amelyek nélkülözhetetlenek a különböző döntéshozó politikai és gazdasági szakemberek számára országos, regionális és települési szinten egyaránt. Az eredmények az oktatáspolitika, a foglalkoztatáspolitika, az egészségügy, a területfejlesztés és a gazdaságfejlesztés terén hasznosíthatók a leginkább.


Köszönet-
nyilvánítás


Az Ipar 4.0 kutatásokat az NKFIH támogatta (projekt szám: K 125091) 2017 és 2023 között. A projekt címe: New trends in the spatial structure of Hungarian industry in connection with the fourth industrial revolution (Új trendek a magyar ipar térszerkezetében a Negyedik Ipari Forradalommal összefüggésben).
A támogatásért a projektvezető és a közreműködők ezúton is köszönetüket fejezik ki.

Kapcsolat


KISS ÉVA

kiss.eva@csfk.hun-ren.hu

+ (36 1) 309 2600 /1455